Annika és a focidrukkerek, avagy dortmund-história

Ma a nyelvtanfolyam résztvevői közös reggelit tartottak (megbeszéltük előre, ki mit hoz, én vittem a paprikát, melyből Adam, a lengyel srác kivételével senki nem evett), majd mindenki prezentálta a saját országát. Mi eléggé beégtünk, mert csak képeket vittünk pendrive-on…

Itt az ideje, hogy bemutassam a helyet, ahol mindennapjaim telnek. Először is lássuk a kolit, vagyis a lakásféleséget, ahol négyen lakunk együtt. Megjött a negyedik lakótársam is, egy vörös hajú leányzó Dél-Németországból, Kalinka a neve (igen, mint a vodka). A piros X-szel…

Aki nem szereti a sört (lásd Bogi), az nem nagyon fog alkoholizálni az elkövetkező pár hónapban, vagy hozza magával kulacsban a piát, amit szeret. Megkérdeztem már két egyetemi kocsmában is, hogy milyen boraik vannak, és nagyon, de nagyon furcsán néztek rám. Bort nem lehet kapni…

Elhatároztam, hogy németországi kint tartózkodásom idején megpróbálom távol tartani magamat a nemzeti sztereotípiák használatától és gyártásától, mint például hogy az olasz pasik jól néznek ki, a franciák utálják az idegeneket és az amerikaiaknak fogalmuk sincs, hol van…